Helyi nevezetességek 2.rész: A hortai kikötő

Faial jelenlegi népszerűségét véleményem szerint a kikötőnek köszönheti. Mivel sokat nem értek a hajózáshoz, egy picit utánanéztem az interneten, és számomra is megdöbbentő állításokkal találkoztam, mint pl.: „Horta kikötője jelenleg a 4. leglátogatottabb óceáni kikötő, és minden bizonnyal az egyik legfontosabb a világon”. Hmmm, egy kis költői túlzást érzek én ebben, de tény, hogy ilyen, és ehhez hasonló adatokat találtam. Félreértés ne essék, nem akarom én elvenni Hortától az „Atlanti-óceán legfontosabb kikötője” címet, de azért szeretek a realitás talaján mozogni.

Tehát maradjunk annyiban, hogy egy szép nagy kikötő található Hortán, ahol évente több, mint ezer yacht és vitorlás köt ki, és 4-5000 hajós teszi látogatását a szigeten.

Körülbelül 300 hajó tud egyszerre kikötni, ebből a hajózáshoz értő emberek tudnak következtetéseket levonni a nagyságára. Mint említettem, én semennyit nem értek a hajózáshoz, kikötőkhöz és az ehhez kapcsolódó fogalmakhoz, ezért lehet hogy őrültségeket beszélek, ebben az esetben tessék nyugodtan korrigálni :-)

Az viszont tény, hogy akik áthajózzák az óceánt, itt biztosan megállnak. Egyrészt azért, mert pont félúton van Európa és Amerika között, másrészt pedig a legenda miatt. Akik hónapokat képesek egy hajón vergődve eltölteni, és a természet erőire bízni magukat, egész biztosan félnek a szél és tenger isteneitől, és ha másért nem, ezért megállnak itt.

Ugyanis a helyi legenda szerint azt a hajóst, aki nem hagyja színes névjegyét a kikötő falán, balszerencse fogja kísérni további útján, és a tenger istenei bosszút állnak rajta. Brrrrr, ez tényleg elég kockázatosnak tűnik. Valószínűleg ezzel mások is egyetértenek, mert a kikötő falán nincs egy üres négyzetcentiméter sem:-). Nem tudom, hogy minden hajós egyben babonás is, vagy ez már amolyan kedves helyi szokássá vált, de az biztos, hogy a rajzok nagyon egyedi, egyedülálló arculatot adnak a hortai kikötőnek.

Egye fene, a „világ legszínesebb kikötője” címmel már egyetértek:-).

Azon gondolkodtam, hogy vajon a hajósok oktatása során a tengerészcsomó kötéssel együtt vizuális árbrázolást is tanítanak-e, vagy csak szimpla véletlen, hogy ennyi kreatív lélek hánykolódik az Atlanti-óceánon...szinte minden falfestmény egy igazi műalkotás!

Egyik kedvenc időtöltésünk a kikötői séta, hetente többször lemegyünk, és csak nézegetjük a színes festményeket. Általában minden képre ráírják a nevet, az évszámot és az útvonalat is. Hihetetlen micsoda sorsok, kalandok elevenednek meg a szemünk előtt! Gyakori, hogy egész családok kelnek világkörüli útra, szülők két pici gyerekkel, akik a tenyérlenyomatuk szerint óvodáskorúak lehetnek, sőt, egyre több képen a háziállat „tappancslenyomatát” is fel lehet fedezni.

Hogy mit csinál egy macska vagy kutya hónapokig egy vitorláson? Elképzelésem sincs…a cica biztos felrohan a vitorlarúdra minden nap és nyávog, ha partot lát :-)
Vagy a gyerekek amikor az óvodában le kell rajzolniuk, hogy hogyan töltötték a szünidőt...mit mesélhetnek vajon? Apuval, Anyuval, Kistesóval és Bodrival útra keltünk, és körbehajóztuk a világot. Az óvónők pedig naívan, mosolyogva csóválják a fejüket, és azt hiszik túl élénk a kiskölök fantáziája. Néha olyan szívesen belepillanték rejtett kamerával egy-egy ilyen életbe...ez az igazi való világ, nem az a sok szenny, amit a tv csatornák sugároznak :-).

A falfestményekről részletesen a későbbiekben egy külön bejegyzésben fogok mesélni!