2009. május 20., szerda

Az Azori-szigetek legszebb ajándéka

Utolsó napunkat töltjük a szigeten. Furcsa lelkiállapot ez. Egyik szemem sír, a másik nevet.
Elmerengek rajta, hogy milyen gyorsan telik az idő, mintha csak most érkeztünk volna...és közben eltelt 10 hónap!
Nem szeretek költözni. Egy darabot mindig ott kell hagyni a szívemből. Sok minden fog innen is hiányozni, a gyönyörű táj, az itteni nyugalom, a jó levegő, a finom ételek, bizonyos emberek, a fantasztikus lakás amiben laktunk, és az egész azori hangulat.
Biztos vissza fogunk még térni. Lehet, hogy csak turistaként, de máshogy is hozhatja az élet. A jövőnkről egyelőre semmit nem tudunk, most 2 hónap nyári szünet következik, és július végén újra összecsomagolunk. Az úticélunk még ismeretlen.
Szerencsésnek érzem magunkat, hogy ennyi országban élhettünk. Jó érzés visszamenni...ha átlépjük a görög, vagy a spanyol határt, és most már a portugált is, egy picit olyan érzés, mintha hazaérkeznénk. Megcsapnak az ismerős illatok, az ismerős szavak, és előjönnek az emlékek.
Mindegyik országban találtunk valamit, amit őrzünk azóta is magunkban. Néha azt érzem, hogy kezdek hontalanná válni...Ha külföldön vagyunk, hiányzik Magyarország, a család, a barátok, az otthoni levegő. Ha otthon vagyunk, pár hét múlva azon kapjuk magunkat, hogy a görög giroszról ábrándozunk, egy frappéról Szaloniki sétálóutcájában, a spanyol tapasokról, és fiestákról, vagy éppen az azori nyugalomról, az óceán kékjéről, és alig van maradásunk.
Kíváncsi vagyok hogy az idő múlásával vajon kopni, vagy erősödni fognak-e ezek az érzések.

Minden évben viszünk magunkkal egy tárgyat is haza, akár egy kis szobrot, gyertyatartót, valami apróságot, amit majd ha egyszer állandó otthonunk lesz, a nappalinkban kitehetünk a polcra. Amire ha bármikor ránézünk, eszünkbe fogja juttatni a múltat.

Idén visszük haza a legeslegszebb ajándékot. Egy olyan emléket, ami életünk végéig velünk lesz, és amiért a legnagyobb szeretettel fogunk emlékezni az Azori-szigetekre, és amire még bő 5 hónapot kell várnunk, hogy a kezünkben foghassuk. Akkor fog ugyanis megszületni a gyermekünk! Ezt a blogot egyedül kezdtem el írni, de ketten fejezzük be:) . Azt hiszem ennél stílusosabban nem is tudnék elbúcsúzni, úgyhogy zárásképpen egy fotót csatolok a legszebb azori szigeteki ajándékról!

9 megjegyzés:

guminudlizokni írta...

gratulálok a babához! :)

Unknown írta...

Ez a KEDVENC bejegyzesem! Draga Jucusom es Peti! JO UTAT NEKTEK!!!

Judit írta...

Jucám,elpigyeredtem :)))

Jucus írta...

Köszi mindenkinek:)!

Guminudlizokni, légyszíves vedd fel velem valamilyen módon a kapcsolatot,mert nem tudom ki vagy:), és valószínűleg elkerülte a figyelmedet az előző bejegyzés( az eredményhirdetés). Az azori tartós tejért nem izgulok, de a sajtok nem állnak el sokáig, úgyhogy találkoznunk kell:)!

guminudlizokni írta...

szia, nem ismersz, mert úgy találtam a blogodra, hogy körbe akarom utazni hátizsákkal az Azori-szigeteket, és próbáltam infót találni....:)
viszont nem találom, hogy hol tudok Neked írni, mert nem látom az e-mail címedet:(

guminudlizokni írta...

najó, megtaláltalak iwiw-en...:) mindjárt írok!

Laura írta...

Szia,
én egy praktikus kérdést szeretnék feltenni Neked..ahogy néztem, nem annyira könnyű (és főleg nem olcsó) eljutni az Azori-szigetekre. Mi mégis oda szeretnénk menni nyáron 1-2-3 hétre kirándulni. Tudnál esetleg ajánlani nekünk valamit, légitársaságot, illetve hogy mikor érdemes menni?
nagyon köszi
Laura

Jucus írta...

Szia Laura! Készülőben van még egy nagyon hosszú bejegyzés, pont az utazási információkról, mert rengeteg minket megígértem már...igyekszem a végére érni,szerintem egy pár nap, és befejezem! Utazás, légitársaságok, olcsó szállások, éttermek, kirándulások...igyekszem mindenről átadni a tudásomat:). Nézz vissza pár nap múlva;)!

Jucus írta...

minket=mindenkinek :)csak elgépeltem:)